„Annakokáért mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülő legyen és hív főpap az Isten előtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért. Mert amennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetvén, segíthet azokon, akik megkísértetnek.” (Zsidók 2:17-18)

A Biblia írja, hogy még Jézus, Isten fia is tanult dolgokat (Zsidók 5:8), amikor ezen a Földön járt asszonytól született emberként. Vannak bizonyos dolgok, amiket csak akkor tudunk megtanulni, amikor abban a konkrét helyzetben vagyunk. Ezért olvastuk fent, hogy Jézus megérti, honnan jövünk, és hogy segít a gyengeségünk idején. Mint ahogy az iskolában is, van elmélet és van gyakorlat. Igen, csak egy bizonyos mennyiségű elmélet van, amit meg tudunk tanulni az osztályteremben, mielőtt meg kell csinálnunk a gyakorlati részt is, hogy lássuk, hogyan mennek valójában a dolgok. Ezt hívják tapasztalatnak. A tapasztalat nem a könyvből jövő tudás (elmélet), hanem az alkalmazása annak, amit a könyv mond (gyakorlat). Egyszerűen fogalmazva, ez azt jelenti, ha valamit teljes mértékben meg akarunk érteni, akkor tennünk is kell valamit.

Nem csoda, hogy a Biblia bátorít minket: ’Menj!’ és ’Tedd!’. „Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat. Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.” (Jakab 1:22-24). Ezekből a versekből tudunk következtetni arra, hogy aki tesz (gyakorlat) ahelyett, hogy csak hallgat (elmélet), az sokkal biztosabb Istenben, és abban, hogy ő kicsoda Jézusban.

Hogyan? Nos, az iskola megtanít nekünk minden elméleti dolgot, de lesz idő, amikor el kell hagynunk az osztálytermet, ki kell mennünk a nagyvilágba, és a gyakorlatban kell alkalmaznunk azokat a dolgokat, amiket megtanultunk. „Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan (a görögben tapasztalatlan) az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú: Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.” (Zsidók 5:13-14). Mint Jézus, az érett és tapasztalthívők azok, akik valóban tudják, hogyan működik Isten szava, és nem azért, mert ők okosak és fejben tudják a dolgokat, vagyis emlékeznek minden bibliai részre és versre, hanem, mert alkalmazzák azt, amit gyakorlatban megtanultak a harcmezőn. Ha tehát teljesen meg akarunk érteni valamit, akkor muszáj, hogy tegyünk valamit.

Az élet minden más terén is csak úgy bizonyosodhatunk meg valaminek a működéséről, valódiságáról, ha magunk is kipróbáljuk. A magabiztosság nem abból fakad, hogy olvasunk a biciklizésről vagy az autó vezetésről, hanem úgy leszünk magabiztosak, hogyha kimegyünk és megcsináljuk! Csak úgy tudjuk valóban megtapasztalni Isten szavának hűségét és megbízhatóságát, ha elkezdjük használni azt a tudást, a gyűléstermünk kényelmében kaptunk - hozzálátva a gyakorlati dolgokhoz, vagyis az evangélium hirdetéséhez a nagyvilágban.